A szolidaritás harcosai

A vaisnava tanítómester műve a Bharata Kultúrtér gondozásában jelent meg 2013 áprilisában. A Bharata Kultúrtérben, a Libri könyvesboltjaiban és az online webshopunkban is megvásárolható.

A könyv izgalmas lehet a vallásfilozófiákkal foglalkozóknak, útkeresőknek, India-rajongóknak. A mű „A szolidaritás harcosai” címet kapta, ugyanakkor tartalma átfogó: szerzője, Szvámi B. A. Paramadvaiti 2012 áprilisában tartott több előadást a Bharata Kultúrtérben, és a könyv az elhangzott előadásokból született meg.

“Sokféle kultúra és hagyomány létezik, de a lényegi tartalom ugyanaz. Úgy vélem, az önzetlen szolgálatra vágyó, szeretetteljes hit fogalma a legfontosabb dolog, amit az indiai vallásból megismerhetünk” – írja a könyvben a szerző, a vaisnava tanítómester.

Szvámi B. A. Paramadvaiti több mint 40 éve tanít szerte a világon, és a védikus ökológia, pszichológia, bhakti jóga témában számtalan tanulmányt írt. Ezrek tanultak a kolostoraiban, többek között Paulo Coelho. Életét a bhakti jóga terjesztésének szánta: létrehozta a Vrinda szervezetet közel 100 világkörüli központtal, valamint az ISEV-et, amely a védikus tudományok kutatását és terjesztését szolgálja. A Vrinda szervezetnek Magyarországon is van képviselete a Szeged melletti Nandafalván.

A könyv öt fejezetének tartalma:

1. szolidaritás
2. odaadás és együttérzés formái
3. a Bhágavatam 4 fő verse
4. a Föld szeretete és a fenntartható fejlődés
5. vaisnava hagyományok

Idézetek a műből:

„A kereső ember segítését szolgáló gurui tradíció a védikus hagyományok egyik ősi alapelve. A lelki tanítómester és a tanítvány kapcsolata hasonló a szülő-gyermek viszonyhoz. A guru egyfajta médium is, sőt a hagyományok szerint Isten képviselője, a Legfelsőbb megnyilvánulása a tanítvány számára.” (Leveles Zoltán köszöntője a bevezetőben)

“Az egyetemen majdnem minden egyetemista a szoli­daritásról beszél, de amikor az iparban elhelyez­ked­nek, ez egyre inkább háttérbe szorul. […] A cél az, hogy szo­li­dár­isak legyünk embertársainkkal, a családunkkal, a barátainkkal, sőt az állatokkal is, akikkel nem meg­felelő módon bánik a világ. Legyünk együttérzőek a gaz­dálkodókkal, a természet védelmezőivel, életünk oltalmazóival, s legyen szolidaritás aközött, aki el­készíti és aki elfogyasztja az ételt. A világ alap­ele­me­i­vel való szolidaritásról is ejtsünk szót, különösen a víz iránti szolidaritásról.”

“Ki kell hát fejlesztenünk az egymás iránti önzetlen szeretet ké­pes­ségét. Elutasítunk minden vallással való vissza­é­lést, melyek csak az emberek közötti ellenségeskedést szolgálják és viszályt keltenek. Az ősi védikus kultúra történetében nem találkozunk olyan esettel, amikor va­lakit a hindu tanok elfogadására kényszerítettek volna. Abban hiszünk, hogy ennek a közeledésnek sze­re­tetből, szabad akaratból és szabad elhatá­ro­zás­ból kell születnie.”